Műanyag vagy fém, metrikus vagy PG, üzemi hőmérséklet tartomány, IP-besorolás, EMC árnyékolás, törésgátlás, ... ezek a leggyakoribb szempontok, amik szerint tömszelencét választunk alkalmazásunkhoz. Ahogy az lenni szokott ebben az iparágban, vannak alkalmazások, hová elengendő a „közönséges” tömszelôencék használata, azonban számos olyan terület van, ahol szinte minden paraméter fontos (pl. robbanásveszélyes környezetben). A tömszelncének alapvetően 2 fő funkciója van: a berendezés falán áthaladó kábel tömítése, és annak mechanikus rögzítése, hogy ne mozduljon vagy csavarodjon el. Kiegészítő, de gyakran fontos követelmény még a minimális tömítő erő, és a gyakori mozgatás által fellépő károsodás (törés) elkerülése. Minden hagyományos műanyag vagy fém tömszelence felülete külső menettel van ellátva, ami biztosítja a berendezés paneléhez való rögzítést. Ez a menet lehet metrikus (M12, M16,...) vagy ún. PG (PG9, PG11, ...), régebbi német szabvány szerint DIN 46320 (1999.12.31 –ig volt érvényben). A PG kábelvezetők még ma is elterjedtek, viszont az újabb alkalmazásoknál ajánlatos a metrikus menettel ellátott típusok használata. A metrikus tömszelencék a legígéretesebbek, és kínálatban is felülmúlják a PG típusokat, amelyek ezáltal fokozatosan háttérbe szorulnak. A PG és M közötti legfőbb különbség a szabványok által előírt menetek méretei és a menet emelkedése. A különböző PG és M méretek a kábelek átmérőiben tükröződnek, amelyeket ezek lefednek. Ezt a átfogóan szemlélteti a mellékelt táblázat, valamint a Lapp T23 – kábelvezetők dokumentum, amely PG/metrikus összehasonlítást tartalmaz.
A metrikus tömszelencék előnye, hogy a leggyakrabban használt M12 – M32 méretek szélesebb kábelátmérő-tartományt fednek le, mint a PG típusok. Például, az M25 a PG13,5 méretet a felső tartományban helyettesíti, a PG16-ot teljes mértékben, a PG21-et pedig szinte teljes mértékben.
Minimális hátrányként megemlíthetjük azt a tényt, hogy a legkisebb M12 méret 3,5mm átmérőjű kábelek esetében használható, míg a legkisebb PG7-es méret akár 2,5mm átmérőjű kábelt is be tud fogni. Azonban erre is létezik egy egyszerű megoldás – az ún. szűkített tömszelence, ami annyit tesz, hogy pl. a SKINTOP STR-M széria szélesebb tömítéssel van ellátva, tehát vékonyabb kábelek rögzítésére is alkalmas (pl. az M12-es 1-5mm átmérőt is).
Ha nem dolgozik napi rendszerességgel a kábeltömszelencék katalógusaival, akkor talán úgy gondolhatja, hogy minden egyes kábelhez külön tömszelence szükséges... Ám ez nem így van :) Ma már olyan szabványos darabokat is kínálnak a gyártók, amelyek tömítése több nyílással ellátott (külön efféle tömítések is kaphatók), ami rendkívül helytakarékos megoldásnak számít a panelen, és elsősorban vékonyabb kábelekhez alkalmas.
Az átlagos univerzális tömszelencéket, amelyeket kínálatunkban is megtalál, rögzítő anyával kínálunk – előnyük főleg a vékony panelre történő szereléskor mutatkozik meg, ahol nem lehet menetet vágni. Számos esetben azonban anya nélküli darabokról van szó, mivel azokat jellemzően csak be kell csavarni a panelbe. Minden esetben külön-külön is megvásárolható fém vagy műanyag anya. Ráadásul a fém anyák vágó élekkel lettek ellátva, melyek feladata a tökéletes elektromos kapcsolat biztosítása a vastagon felületkezelt szekrények esetében is, stb.
Hasonlóan, mint mindenhol, ahol csavarokat és anyákat használunk, itt is ajánlatos legalább „nagyjából” betartani az ajánlott csavarónyomatékot, amint azok a Lapp T21 dokumentumban fel vannak tüntetve..
Egy külön fejezet az „EMC” és robbanásveszélyes környezetbe szánt tömszelencék, ahol általában még könnyebb rögzítési feltételek igényeltek a kábel fém árnyékolása és a tömszelence, majd aztán a berendezés panelje között.
A szabványos törésgátlókon kívül megrendelésre bármilyen Lapp Kabel tömszelencét is be tudunk biztosítani – főleg a SKINTOP® és SKINDICHT® szériákból.
Érdeklődés esetén kérjük, lépjen velünk kapcsolatba az info@soselectronic.hu címen.
Önnek is tetszenek cikkeink? Ne maradjon le egyről sem! Nem kerül erőfeszítésébe, mi eljuttatjuk Önhöz.
