Valószínűleg senki sem fog kockáztatni, hogy feltörje és megszerezze a szomszéd autójának kilométerszámát, vagy a rivális cég által előállított alkatrészek darabszámait. A támadás célpontja azonban nem feltétlenül az eszköz felhasználója, hanem az a cég, ahonnan az adatok kiszivárogtak.
Az IoT-n belül csatlakoztatott eszközök korlátozásokat, biztonsági kihívásokat jelentenek, de ezzel egyidejűleg a megoldások különböző megközelítést tesznek lehetővé. Az új technológiák fejlesztése az adatvédelem szempontjából új kockázatokat és követelményeket teremt. A készülékek gyártói (a továbbiakban: OEM) a meglévő rendszereket innovatív technológiákra bővítik. Többnyire például érzékelőkkel, számítástechnikai és tárolóeszközökkel nagyméretű adatalkalmazásokhoz, valamint a felhő „streaming edges analytics” elemeivel.
A vállalkozók üzleti tevékenységük nagy részében egyre inkább az intelligens módon összekapcsolt eszközökre támaszkodnak. A magánhálózatokból a vállalati hálózatokba való áttérés a nyilvános interneten keresztül tárja fel azokat a biztonsági kockázatokat, amelyek korábban rejtve maradtak.
Feltételezések szerint a 2020-ig történő IoT és cloud technológiák világméretű elterjedése több mint 20 milliárd eszközt fog érinteni. Minél több online eszköz létezik, annál komolyabb védelemre van szükség.
A „brownfield”-alapú régi ipari létesítmények és berendezések, amelyek elengedhetetlenek a táj infrastruktúrájához, egyre könnyebb célkeresztté válnak. Elektromos hálózatokról, kommunikációs infrastruktúráról, stb. beszélünk. Ezeknek az eszközöknek a mennyisége, sokfélesége és kora jelentősen leegyszerűsíti a potenciális támadások lehetőségét.
Hogyan biztosítható tehát a bonyolult IoT ökológiai rendszerben a csatlakoztatott eszközök biztonsága?
Az OEM-eknek, a rendszerintegrátoroknak és végfelhasználóknak kell komplex és többrétegű stratégiát létrehozniuk, amely biztosítja a már meglévő IoT berendezések védelmét. A hálózati tűzfalakat és protokollokat használó hagyományos megoldások csak a magasszintű internetes forgalom ellen nyújtanak védelmet.
Az IoT biztonsági stratégiájának első lépése, hogy megvédi a csatlakoztatott eszköz hardver és szoftver elemeit.
Az IoT egyik leggyakrabban érintett rétege az ÉLETCIKLUS. A biztonságot a következő módon kell megőrizni:
- az eszköz gyártója általi kezdeti kialakítástól,
- végfelhasználó vagy rendszerintegrátor által használt működési környezeten keresztül,
- a forgalomból való végleges kivonásig.
A több fél által megosztott biztonsági problémákkal a hardveralapú és kártékony programok elleni technológiák foglalkoznak. A TRUSTED vagy SECURE BOOT a titkosítás során történő betöltés alatt ellenőrzi a firmware és a szoftvercsomagok hitelesítését. Ha a csatlakoztatott eszköz be van kapcsolva, az eszközön lévő szoftver hitelességét és integritását titkosított digitális aláírással ellenőrzi.
Ezek a digitális aláírások a szoftveres image részét képezik, és az eszköz által megerősítettek, hogy csak a megadott entitások által aláírt engedélyezett szoftver futhasson az eszközön. A beágyazott készülékeknél a gyártás során programozott tanúsítványok biztonságos tárolására van szükség, hogy megbízható gyökértanúsítvány keletkezzen.
A bizalom megalapozását követően, a csatlakoztatott eszköz még mindig védelemre szorul a különböző üzemeltetés során keletkező fenyegetésekkel, valamint a külső hatásokkal szemben. Számos IoT eszköz gyártója bevezette már a WHITELIST alkalmazások használatát az újonnan csatlakoztatott termékeknél annak biztosítása érdekében, hogy az eszköz ne legyen az alkalmazások szintjén veszélyeztetve. A feketelistás helyett whitelisting (fehérlistás) technológiát alkalmaznak. Régebbi eszközök valós időben történő működtetésére használják, amelyek nem képesek víruskereső alkalmazásokat futtatni. Központi irányítású környezetben a fehérlista alkalmazás megakadályozza a káros és egyéb jogosulatlan szoftverek működését, mivel csak indexelt alkalmazások futhatnak az eszközön. A víruskereső szoftverek és egyéb számítógépes biztonsági technológiák blokkolják az ismert hibákat, miközben minden mást engedélyeznek.
Másrészről, a whitelisting alkalmazás az összes adatot hibásnak tekinti mindaddig, amíg az adatfolyamot nem ellenőrzik, tehát blokkolja azokat.
A megfelelő HOZZÁFÉRÉSI ELLENŐRZÉS a visszafogott engedélyezésen alapul. Meghatározza, hogy az adott funkciók elvégzéséhez minimalizálni kell a hozzáférést. Ez korlátozza a biztonsági szint lecsökkenését. Az eszközalapú hozzáférés-vezérlési mechanizmusok hasonlóak a hálózati alapú vezérlőrendszerekhez. Amennyiben valamely alkotóelem sérül, hozzáférés-vezérlés biztosítja, hogy a betolakodó csak a rendszer korlátozott részeihez férhessen hozzá.
Az OEM-eknek olyan eszközök kiválasztása ajánlott, amelyek lehetővé teszik több felhasználó konfigurálását, és granuláris jogosultságokat adhatnak a különböző eszközfunkciók eléréséhez.
A HÁLÓZATI BIZTONSÁGNAK olyan szintűnek kell lennie, amely lehetővé teszi az eszköz hitelesítését még az adatok fogadását vagy küldését megelőzően. A beépített eszközöknek gyakran támogatniuk kell a többféleképpen tárolható hitelesítő adatokat a hálózaton keresztül egy biztonságos adattárban. A hálózati rendszergazdának még az üzembe helyezés előtt elérhetővé kell tennie ezeket egy központi helyen.
A beágyazott és az ipari IoT eszközök egyedi protokollokkal rendelkeznek, amelyek eltérnek a hagyományos IT protokolloktól. Tűzfal vagy részletes csomagellenőrzés szükséges ahhoz, hogy kezelje az eszköz megszüntetésére irányuló műveletet. Például a termelésben használt ipari berendezések saját protokollokkal vannak ellátva, amelyek szabályozzák a kommunikációt az eszközök és a különböző vezérlőrendszerek között. Ha a rosszindulatú program átjut a tűzfalon, az aláírás-vezérlésen és a feketelistán alapuló vírusirtó technikák azonosítják és megoldják a problémát.
Az ADATBIZTONSÁG és a személyes adatok védelme továbbra is komoly fejtörést okoz. Az olyan biztonsági intézkedések, mint a virtuális magánhálózatok (VPN) vagy fizikai médiakódolás, 802.11i (WPA2) vagy 802.1AE (MACsec) a biztonságos adatmozgás érdekében lettek kifejlesztve.
A készülék üzembehelyezését és hálózatra való csatlakoztatását követően állandó firmware és a szoftverfrissítéseket kel végezni.
A készülékek megbízható biztonsági rendszerének elemei:
TITKOSÍTÁS – Rendkívül fontos a cégen belül használt ún. „nyugvó adatok”, valamint a küldő és fogadó eszközök között mozgásban lévő adatok titkosítása. Az ipari szabványnak számító titkosítási technológiák a Secure Socket Layer (SSL), Transport Layer Security (TLS) és X.509 PKI (Public Key infrastucture). A PKI olyan tanúsítvány, amely eszköz-hitelesítést használ, miközben megőrzi az adatok integritását.
HITELESÍTÉS – Jelszó általi kétlépcsős azonosítás, biometrikus adatok vagy kétlépéses hitelesítés tartoznak ide. A szabványos és vállalati Wi-Fi hálózati biztonság érdekében pl. PSK, Wi-Fi Protected Access 2 (WPA2)-Enterprise a Extensible Authentication Protocol (EAP) hitelesítések használatosak.
ELLENŐRZÉS - Secure Boot (kriptográfiailag ellenőrzi a firmware és a szoftvercsomagokat a rendszerindítás során) és Secure Firmware-Over-The-Air (FOTA) frissítés biztosítja, hogy csak az engedélyezett firmware fogadja a biztonságos tárolóprogramot, amely megvédi a kulcsfontosságú és jelszóra vonatkozó információkat az eszközön.
Azok az OEM-k, akik tudatosan együttműködnek a beszállítókkal, a problémás területek igényeit és megoldásait új távlatokból képesek megközelíteni.
A Lantronix blokkok, modulok, kapuk és informatikai hálózati eszközök számos olyan integrált technológiát kínálnak, amelyek segítik az OEM-eket biztonságosan csatlakoztatott eszközök kialakításában, továbbá megoldásokat kínálnak rendszerintegrátorok és végfelhasználók számára, hogy alkalmazásaiknak teljeskörű IoT védelmet alakíthassanak ki, amely a teljes életciklusuk folyamán végigkíséri a berendezéseket.
AJÁNLÁSOK:
Gartner, Securing the Internet of Things ,
Forbes, Transforming Economic Growth with The Industrial Internet of Things
Wikipedia, Industrie 4.0
Forrás: Lantronix.com
Önnek is tetszenek cikkeink? Ne maradjon le egyről sem! Nem kerül erőfeszítésébe, mi eljuttatjuk Önhöz.