Az LCD jól bevált és folyamatosan fejlődő technológia, míg az OLED továbbra is viszonylag új technológia ipari alkalmazásokhoz. Melyiket részesítsük előnyben?
A döntés megkönnyítése érdekében összefoglaltuk mindkét technológia alapvető előnyeit és hátrányait.
Manapság egyre több alkalmazás rendelkezik kijelzővel. Akár a szükséges adatok megjelenítésének eszközeként, akár interaktív elemként (HMI - ember-gép interfész) érintőképernyővel.
A megfelelő kijelző kiválasztásakor az alábbi szempotokat érdemes figyelembe vennünk:
1. A kijelző host processzor teljesítményére és az alkalmazás fejlesztésére vonatkozó követelményei
- A standard vezérlővel ellátott klasszikus karakteres kijelzők a legkevésbé munkaigényesek, mivel a szükséges tartalom csak az elküldött kódok alapján jelenik meg – nem foglalkozunk az egyes pixelek tartalmával. Ebből következik, hogy a karakteres kijelzővel felszerelt alkalmazások fejlesztése a legkevésbé bonyolult feladat.
- A monokróm grafikus kijelzők sokkal időigényesebbek a host processzorral szemben, de az integrált vezérlőnek köszönhetően a vezérlés viszonylag egyszerű, és a modern vezérlők (a gyártó firmware-ével együtt) jelentősen megkönnyítik az alkalmazás fejlesztését.
- A színes full-colour (RGB) grafikus kijelzők nyilvánvalóan a legmunkaigényesebbek, de a legkifinomultabb képességgel bírnak bármilyen tartalom megjelenítésekor.
2. Kijelző intelligencia
A fő vezérlővel szemben támasztott követelményekre, valamint az alkalmazás fejlesztésére/összetettségére vonatkozó korábbi kijelentések csak a szabványos kijelzőkre vonatkoznak, hozzáadott intelligencia nélkül.
A piacon azonban már számos olyan kijelző-modul család létezik, amelyek nagy teljesítményű grafikus processzort és firmware-t tartalmaznak, amelyek a fejlesztőszoftverrel (amely szinte mindig ingyen elérhető) jelentősen leegyszerűsíthetik a grafikus alkalmazások fejlesztését. A processzorok teljesítménye sok esetben elegendő a környező komponensek vezérléséhez is, így a teljes alkalmazás a modulra támaszkodva is felépíthető, további mikrovezérlő szükségessége nélkül.
Ilyen intelligens kijelzők közé tartoznak például:
- az Electronic Assembly UniTFT kijelzői,
- a 4D Systems moduljai,
- a Bridgetek EVE családja
- és részben az Electronic Assembly eDIPTFT családja is.
3. Érintőképernyő
Manapság már szinte bármelyik kijelző felszerelhető érintőképernyővel – rezisztív vagy kapacitív. Ráadásul már elérhetők érintőképernyős OLED ipari kijelzők is.
Bár a könnyű kezelhetőség és az okostelefonoknál megszokott használat a kapacitív kijelző választása felé terelhet bennünket, nem minden esetben bizonyul optimális választásnak. A rezisztív panelek normál kesztyűben történő működtetésének képessége továbbra is nagy előny. Továbbra is érvényes, hogy az érintőpanel kissé rontja a kijelző kontrasztját és a fényerőt, tehát ha a képernyő fényereje fontos szempont, akkor érdemesebb érintőképernyő nélküli kijelzőt választani.
4. Fényviszonyok (Ambient Light)
Az LCD kijelző lehet háttérvilágítással vagy anélkül. A rendelkezésre álló kijelzők túlnyomó része háttérvilágítással rendelkezik, lehetővé téve a kijelző olvashatóságát sötétben vagy sötét környezetben.
Erős környezeti fényviszonyok mellett, és különösen közvetlen napfény esetén a háttérvilágítás általában viszonylag gyenge, tehát a napsütés jelentősen rontja a kijelző olvashatóságát. Ugyanakkor itt is vannak kivételek, amikor a használt technológiának és a viszonylag erős háttérvilágításnak köszönhetően a kijelzők tisztán olvashatók közvetlen napfényben is.
Az OLED kijelzők esetében napfény hatására szintén csökken a kontraszt, de egyes típusok még ilyen körülmények között is elfogadható olvashatóságot biztosítanak.
5. Üzemi hőmérsékleti tartomány
Kijelzők számos technológiájával találkozhatunk a piacon, viszont ezek többsége az LCD (STN, FSTN, TFT, IPS ..) vagy OLED analógiát használja. Néhány múltbeli fejlett technológia, mint például a VFD (vacuum fluorescent display) továbbra is rendelkezésre állnak, de csak bizonyos sajátos esetekben hasznosak, különösen alacsony hőmérséklet és fogyasztás esetén.
Tehát, ha tudjuk, hogy még a modern IPS TFT panelek is természetükből adódóan folyadékkristályos kijelzők, akkor adja magát a tény, hogy a reakcióidőre, és mindenekelőtt a kontrasztra és a látószögre jelentős hatással van a hőmérséklet-változás. Ugyanakkor még az LCD technológián belül is fellelhetők típusok, amelyek képesek -30...+85°C közötti tartományban működni, viszont figyelembe kell venni, hogy a kijelző jellemzői a határértékeken már nem lesznek optimálisak.
Az OLED kijelzők azonban alacsonyabb hőmérsékleti értékekkel is megbirkóznak, és -40°C-on is zökkenőmentesen működnek, a teljesítmény vesztesége nélkül.
A kijelző kiválasztásakor ezért fontos figyelembe venni azokat a hőmérsékleti értékeket, amelyeken a kijelző működni fog, és ezen túlmenően számolni kell azokkal a rendkívüli hőmérsékleti feltételekkel, amelyek az alkalmazás környezetében előfordulhatnak. Ha többet szeretne tudni a hőmérsékletnek a kijelző élettartamára gyakorolt hatásáról, olvassa el az Ellenőrizze kijelzője határai című cikkünket.
LCD vagy OLED? Összefoglalás
Az eddigiek alapján úgy tűnhet, hogy az OLED technológia a nyertes, vessünk még azonban egy pillantást az ipari alkalmazásokhoz megfelelő OLED kijelzők jelenlegi piaci helyzetére:
- Az OLED kijelző ára körülbelül 1,5 – 4x magasabb, mint az LCD típusoké.
- Az ipari alkalmazásokhoz rendelkezésre álló típusok szinte kizárólag PMOLED típusúak (passive matrix)
- Számos klasszikus karakteres kijelzőhöz létezik már OLED alternatíva – azonos méretű karakterekkel és azonos vagy nagyon hasonló mechanikai méretekkel és pin-elrendezéssel.
- Az esetek túlnyomó többségében csak monokróm OLED-ek állnak rendelkezésre. A színes RGB verziók csak kisebb méretekben kaphatók - kb. 1,4 "-1,7".
- Nagyobb méretű RGB OLED-ek (amilyeneket az okostelefonoknál ismerhetünk) csak kivételesen kaphatók, és általában nagyon rövid rendelkezésre állási idővel szolgálnak, tehát nem alkalmasak sok éven át gyártott eszközökhöz.
- A legjobb olvashatóságot és élettartamot (elektromos) a sárga OLED-ek biztosítják, de a fehérek se maradnak le tőlük. Ez tükröződik a piaci kínálatban is, ahol a zöld, kék és piros lényegesen kisebb mértékben kaphatók.
- A teljesen megvilágított (pixeleket tekintve) OLED kijelző energiafogyasztása hasonló, vagy akár magasabb is lehet, mint a háttérvilágítású LCD kijelző, de a gyakorlatban a teljes kijelzőt ritkán használják, így az OLED alternatíva fogyasztása általában alacsonyabb.
- Az OLED esetében a kontraszt és a látószög természetesen kiváló, amint azt már számos cikkünkben kiemeltük.
- Az OLED olvashatósága a napfényben észrevehetően romlik, és bár viszonylag elfogadható, a speciális LCD-k (különösen a transzflektív típusok) jobb kontrasztot érhetnek el a közvetlen napfényben.
Reméljük, hogy ez a rövid összefoglaló segít kiválasztani a legmegfelelőbb kijelzőt alkalmazásához.
A kijelzők piaca és a gyártók kínálata dinamikusan fejlődik, de kérésre bármilyen kijelzőt tudunk biztosítani, legyen az termékminta, vagy tömeggyártásra szánt mennyiség. Ezért, ha kínálatunkban nem találta meg az Ön alkalmazásához megfelelő kijelzőt, lépjen velünk bátran kapcsolatba, örömmel segítünk!
A kijelzőkkel kapcsolatos további információkért kérjük, forduljon hozzánk bizalommal az info@soselectronic.hu címen.
Önnek is tetszenek cikkeink? Ne maradjon le egyről sem! Nem kerül erőfeszítésébe, mi eljuttatjuk Önhöz.